Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyuszó betegségei 1: Myxomatózis

2010.10.11

A betegség - melyet korábban nyúlvésznek neveztek - Dél-Amerikából származik, kórokozóját Uruguayban azonosították elsőként az 1900-as évek elején. Az itt őshonos gyapotfarkú nyulak (Sylvilagus brasiliensis) - melyek az üregi nyúllal közeli rokonságot mutatnak - felelősek a vírus terjesztéséért, bár közöttük már alig fordult elő elhullás a vírusra rezisztens vérvonalak kialakulása miatt. Kizárólag rokon fajokat betegít meg, így a házinyúl számára is nagy veszélyt jelent, leginkább a tavasztól őszig tartó időszakban.

   Észak-Amerikába fertőzött mexikói nyulak közvetítésével került, majd söpört tovább szerte a kontinensen az 1930-as években. Ausztráliába az ember szándékos terjesztésének segítségével jutott el az 1950-as években, ahol biológiai fegyverként vetették be a fegyencek által behurcolt -majd természetes ellenség hiányában elszaporodott és a mezőgazdaságban hatalmas károkat okozó- üregi nyulak ritkítására. Három év alatt megtizedelte a nyúlpopulációt, majd a mortalitás itt is jelentősen visszaesett a kezdeti 90-ről 25%-ra.

   Európába egy francia orvos hurcolta be Ausztráliából 1953-ban, aki a Párizs környéki földbirtokok „nyúlmentesítését” kívánta ezen a módon megoldani. Egy éven belül már Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban, Angliában és Spanyolországban is azonosították a vírust.

  Világszínvonalúnak mondható a magyar Myxovac vakcina, amely 1977 óta van forgalomban és a myxomatózis ellen nyújt hatásos védelmet a nyusziknak. Ennek ellenére rendkívül sok nyuszi betegszik meg hazánkban is az oltás hiánya, illetve a nem megfelelő módon végzett vakcinázás miatt!

  A vírus a Poxvírusok családjába tartozó himlővírus. Hőre érzékeny, beszáradt állapotban azonban több mint száz napig megőrzi fertőzőképességét még az áttelelő vérszívók szájszerveiben is. Vérrel és sebváladékkal terjed, vizelettel és ürülékkel a betegek a kórokozót nem ürítik. A nyulak szem-, vagy orrváladékkal is fertőzhetik egymást, többnyire bőrsérülések, karcolások, hámhiány esetén vagy szexuális aktus során. A szakirodalom szerint egyes esetekben a légutakon keresztüli terjedés is lehetséges. A betegséget a legtöbb esetben azonban az ízeltlábú vérszívók terjesztik - szúnyogok, tetvek, bolhák és legyek -, de a ragadozó madarak karmai is fertőzési forrást jelenthetnek.

   A myxomatózis minden házinyúlra veszélyt jelent. A megbetegedésnek fokozottan vannak kitéve a kertben élő, vagy a jó időben kijáró nyuszik. Teljes védettséget kizárólag az évente végzett vakcinázás nyújt.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.